A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Miközben a magyar infláció az idei első negyedévben csúcsközelben stagnált, addig a régiós társainknál már felfedezhetők az árnyomás enyhülésére utaló jelek. Utánajártunk az okoknak: szerencsére az eltérő pályának van ideiglenes, technikai tényezője is, ám a másik magyarázat aggasztóbb: az év elején lényegesen intenzívebb volt az átárazás idehaza, mint a régiós társainknál. Ettől még a következő hónapok bizonyára csökkenést hoznak az inflációban, ám az idei év eleji tapasztalatok alapján az év végi, jövő év eleji árazási döntések körüli kockázatok erősek.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
Márciusban 14,5 százalékra mérséklődött az éves infláció Romániában a februári 15,5 százalékról - közölte csütörtökön az országos statisztikai intézet (INS).
John Williams, a New York-i Fed elnöke kedden kijelentette, hogy a Federal Reserve-nek még van tennivalója az infláció csökkentésében, mivel a munkaerőpiac továbbra is elég erős - írja a Yahoo Finance.
A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
Februárban az infláció meghaladta a 100 százalékot, ez az első alkalom, hogy a több mint három évtizeddel ezelőtti, 1991-es hiperinflációs időszak óta három számjegyű volt az áremelkedés az országban, írja a Reuters.
Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Eurizon Asset Management Hungary írását olvashatják:
Az infláció mértékével megemelhetik bankszámláik díjait az egyes pénzintézetek, ami két év alatt akár 33 százalékos drágulást is eredményezhet. Minden bank él ezzel a lehetőséggel, valóban ilyen mértékben drágulnak a számlacsomagok? A helyzet nem ilyen egyszerű, egyelőre csak négy pénzintézet jelentett be 2023-ra költségmódosítást: az Erste, a K&H, az OTP és a MagNet. Példákon mutatjuk, mire számíthatnak az ügyfelek.
Megjelentek a januári e-matrica-eladási adatok, amelyek a decemberi elővásárlással együtt mutatják, hogy miként változtak a fogyasztói szokások a differenciált áremelés hatására. A többletbevétel hatalmas már most, pedig az év elején jellemzően a magyarok veszik meg az éves országos és megyei matricáikat, amelyek mérsékelten drágultak. A turisták rohama később várható. Bár az év eleji adatok még csak óvatos következtetések levonására adnak lehetőséget, a számok egyelőre nem cáfolják azt a hipotézisünket, hogy a lakossági kereslet az eltérő árváltozások hatására az éves matricák felé tolódhat el.
Januárban is Európa inflációs bajnoka maradt Magyarország, sőt, a magyar áremelkedés üteme egyre látványosabban kilóg az EU-tagországok sorából. A drágulás toronymagasan itthon a legnagyobb a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek körében, de talán elsőre meglepő lehet, hogy az elmúlt egy évben idehaza nőtt legjobban az ára az üzemanyagoknak is, illetve a háztartási energia drágulásában is az élmezőnyben vagyunk.
Havi és éves összevetésben is lassult az inláció Olaszországban - derül ki az MTI beszámolójából.
A Román Nemzeti Bank jelentősen, 7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, miután novemberben még 11,2 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált.
Ismét hónap közepe van, érkezik a túlzás nélkül a világ egyik, ha nem egyenesen a legfontosabbnak tartott makroadata, az amerikai inflációs adat, ebből vonnak le következtetéseket a piaci szereplők arra vonatkozóan, hogy meddig, és milyen meredeken emelheti még a Fed az alapkamatot, ami alaposan kihat a tőzsdei teljesítményekre is. Ha a vártnál jobb adat (alacsonyabb infláció) jön, folytatódhat a rali, ha rosszabb (vártnál magasabb infláció), akkor pedig jöhet a korrekció.
Januárban a vártnál kevésbé, de három havi csúcsra emelkedett az infláció Kínában a pekingi nemzeti statisztikai hivatal, az NBS pénteken publikált kimutatása alapján.
Január végén a Portfolio is beszámolt róla, hogy az Egyesült Államokban olyan súlyos tojáshiány lépett fel, hogy a Google trendekben többek között a "hol vehetek csirkét" tematikájú keresések száma rekordszintre emelkedett, miután az amerikai fogyasztók egyszerű nem jutottak tojáshoz - vagy ha igen, akkor is nagyon drágán. A csalódott vásárlók egymás után töltötték fel Twitterre a videókat, hogy a legnagyobb amerikai szupermarketekben üresen állnak a polcok, ami azért is volt nagy sztori, mert egy alapvető élelmiszerről van szó. Úgy tűnik azonban, hogy a tojáspánik a következő időszakban elkezdhet enyhülni, hiszen a nagykereskedelmi árak szintjén már jelentős esés látható - persze ez nem feltétlen fog egyből meglátszani a bolti árakban.
A forint jelentős erősödést mutatott a héten, bőven 390 alá került a jegyzés az euróval szemben. Péntek reggel is 390 alatt kezdett, napközben azonban kissé gyengült. Az eheti szép teljesítmény után jövő héten kifejezetten nagy mozgások jöhetnek, ugyanis a két legnagyobb jegybank, az EKB és a Fed is kamatdöntő ülést tart. Az S&P péntek este 22 óra után megjelent döntése a magyar hitelbesorolásról már elindította a forint árfolyamát.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
